XVIII. századi huszár nyereg

A XVIII. századi nyereg elkészítésénél már annyival könnyebb dolgom volt, hogy erre az időszakra ismét a könnyűlovas harcmodor terjed el, kialakulnak a reguláris, uniformizált huszárezredek. Ezen huszárezredek ugyanazt a könnyű elől-hátul kápagombos kun nyerget használták lovaikra mint elődeik is, vagy akár a parasztság. Természetesen nem cifrázták a nyeregfát, két hevedert használtak. Egy alsó terhelőnek nevezettet, amely két felrántó szíjjal volt hivatva a nyerget a lóra szorítani, valamint egy fölső bőrhevedert, amely az ősi módon kötődött és a nyeregbundát, nyeregtakarót és a nyerget fogta a lóval egységbe. Az első és a hátsó kápába fúrt lyukak a célszerű málházást segítették.

XVIIIth century hussar saddle

Creating the XVIIIth century saddle I had an easier task as by this period a light cavalry strategy was used again, and regular, standardized Hussar regiments were developed. These Hussar regiments used the same lightweight Cumanian saddles for their horses (with pommels in the front and in the back) as their early predecessors, or even the peasantry. Naturally they did not adorn the saddle-tree and they used two straps each. One of these was called lower burdening, and was supposed to fasten the saddle to the horse by two flung up thongs. The other one was an upper leather strap, wich was fastened in the old way and connected the saddle-fur, the saddle-cloth, the saddle and the horse into one unit. The holes, drilled into the frontal and hind saddle-bows, were a practical assistance with loading and unloading.