Kifogom a ménesből a hátalni szánt lovat és oda vezetem a lerakott lószerszámhoz.
Szembe állok a lóval, kezemben a kantárral.
A ló fejébe húzom a kantárt.
Mindig szemből kantározunk (ellentétben a nyugati módival), a ló nem félhet a vele szemben álló embertől.
Felkötöm a ló üstökét, ha nem akarom a homlokszíj alá tenni, vagy nem akarom a homlokszíjat takarni.
Leoldom a pányvát.
Itt tartunk!
Kantározott ló.
A Jászságban nagy a Mária, Istenanya kultusz, ezért gyakran megjelenítjük óvó - védő szerepben, stilizált nőalakjában.
E kartár homlokszíját ilyen stilizált nőalakú sallangba kötöttem.
Ja! Mert, hogy én jász vagyok!
Fölteszem az izzasztót.
Kisimítom.
Következik a nyereg, a ló hátára helyezem.
Körülnézem mindkét oldalt, kiigazítom a kengyelszíjakat, a vérgallért (pakkszíjakat), nehogy a nyeregtalpak alá kerüljenek.
Átveszem a hevedert a nyereg fölött (a fölső karika a nyeregtalp alsó szélével elvágólag legyen), áthúzom a heveder felrántós végét a ló mellkasa alatt.
Befűzöm a fölrántót a heveder karikáiba.
Jól meghúzom.
A két heveder karika között egy tenyérnyi távolság az ideális.
Megkötöm a felrántót.
A rögzített csomó. (NEM NYAKKENDŐKÖTÉS, AZ MAGYARTALAN!)
Közben ideértek a lelkes szurkolók is.
A farmatring hurokját a ló farka alá igazítom.
Becsatolom. (jelen esetben a hátsó kápára)
Így néz ki készen.
Kihúzom a ló egyik lábát…
…kihúzom a másikat is.
Erre azért van szükség, hogy a heveder által össze - vissza forgatott szőrszálak kiigazodjanak.
Szembe állok a lóval, de a ló bal oldalán, és a bal lábam a kengyelbe teszem.
… és lóra.
Indulás előtt.
Ilyenkor még lenyúlok az izzasztót megragadva a ló marján, felhúzom a markamrába. Így biztosan kisimul a nyeregtalpak alatt az esetleges ránc vagy gyűrődés…